Üdvözlet Karczagról!

A borítékos leveleket majd a postai levelezőlapokat felváltani igyekvő illusztrált, azaz képes levelezőlapok térhódítása néhány évtized alatt zajlott le a nagyvilágban. Karcagon gyorsan történt minden.

Ezeréves évforduló

Az 1896-os év jelentőségét több szempontból is vizsgálhatjuk, az egyik mindenki által ismert, ekkor ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az egész éven át tartó millenniumi ünnepségsorozat egyik fénypontja az Ezredévi Kiállítás volt, ekkor indult útjára a földalatti, ekkor nyílt meg az Iparművészeti Múzeum, ekkor épült fel a Vajdahunyad vára fából készült városligeti verziója - csak hogy néhányat említsünk. Ebben az évben készült el az országház 96 méter magas kupolája, és majdnem ekkor adták át a millenniumi emlékművet is a Hősök terén (erre cca. 10 évet kellett várni).

A hazai képeslapgyűjtőknek azonban más miatt is kiemelkedő ez az esztendő, hiszen a millenniumi kiállításra megjelent 32 lapos sorozattal elkezdődött a magyarországi képeslapkiadás - majd 18 évvel a párizsi nemzetközi postakonferencia után, ahol a képes levelezőlap, mint hivatalos postai küldemény elfogadásra került.

Karcag is beszáll a játékba

Az addig a fővárosra, a nagyobb vidéki városokra és üdülőhelyekre összpontosult újdonság Karcagon is egykettőre gyökeret vert. Hála Sződi Sándor haladó szellemiségének, 1897-ben megjelentek az első karcagi képeslapok - tudható Elek György "Üdvözlet Karczagról (Karcagi képeslapok 1897-1945)" című könyvéből. A gyűjteményünk legkorábbi karcagi képeslapjai 1899-esek, ennél régebbivel még nem sikerült találkoznunk.

A Sződi-féle páros

A karcagi képeslapkiadásban rejlő lehetőséget elsőként megragadó Sződi Sándor kiadó és nyomdatulajdonos rögtön két mozaik képeslapot is piacra dobott. A litográf eljárással készült kőnyomatok rajzolt épületeket és alakokat ábrázolnak. A sokszorosítás Divald Lajos fénynyomdájában történt Eperjesen.

Az elsőként bemutatásra kerülő lap a (régi) római katolikus templom, a Városi Takarékpénztár, a Társaskör és a (régi) városháza épületén túl az Angyalos kutat ("Ártézikut") mutatja meg. A nagy műgonddal készült rajzok "Szendrey" keze munkáját dicsérik.

A második képeslapon új versenyzőként a református templomot, a gimnáziumot, a gőzfürdőt és a bírósági palotát köszönthetjük, a városháza és az artézi kút a másikról már ismerős. Ugyancsak remek rajzokat kapunk, ezeket "Ujházy" készítette.

Ha egy üzlet beindul

A két gyorsan népszerűvé váló képeslapot hamarosan egy újabb Sződi-féle sorozat követte, de ekkortájt már Bergmann Mihály, Nagy Lajos és özv. Berger Izidorné is képeslapkiadásra adta a fejét (csak hogy néhányat említsünk a korai helyi kiadók közül). Innentől aztán gombamód szaporodtak a kiadóvállalatok, és pillanatok alatt beindult a képeslapkiadás legjelentősebb korszaka, a cca. 1920-ig tartó aranykor.

- HGy -